A depresszió tünetei, kezelése

Depresszió kezelése: D csoport

A depresszió gazdasági hatásai

2018. február 23. - Kokenyt

Hihetetlenül megugrott a mentális problémákkal küzdők száma, mely az elkövetkező években még tovább fokozódhat. Egészségügyileg nagy problémával nézünk szembe mind nemzeti, mind globális szinten. A hangulati betegségek térhódítása ugyanis komoly gazdasági következményekkel jár, mely nem csak a nemzetgazdaságot, hanem a világgazdaságot is érinti és befolyásolja. Az egyén szintjén a lelki problémák az információs technika térhódításával, annak megfelelő kezelése miatt eltávolodunk a természetes életmódtól és életritmustól. Mindennek fizikailag és lelkileg is nagy árát fizetjük hosszabb távon, mely a családszerkezet instabilitását is magával hozza.

A WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete azt mutatják, hogy világszinten nagymértékben, és szinte járványszerűen emelkednek a pszichiátriai kórképek előfordulási gyakorisága. Mindezek magukkal hoznak életmódbeli, táplálkozási és élvezeti szerek fogyasztását, melyek ugyanígy károsak lehetnek az emberi egészségre és hosszabb távú életminőségre. A depresszív és szorongásos állapotok és kórképek felismerése és megfelelő kezelése helyett sokszor a pótszerek, átmeneti szorongásoldó megoldások kerülhetnek első helyre.

A World Health Organization (WHO) adatai szerint a depresszív zavarok gyakorisága nem egyszerű egészségügyi kérdés lesz, hanem a „felfutó” trend miatt érintik az összgazdasági teljesítményt is. A WHO adatai alapján a 20. század utolsó éveihez képest a 2010-es évek eleje-közepére a depresszió előfordulása világszerte több mint 50%-kal emelkedett. Ebben mind a női, mind a férfi lakosság szerepel.

A köztudatban úgy él a probléma, hogy ez főképp a gazdaságilag fejlett régiókat és országokat érinti. Azonban globális jelenséggel állunk szemben, melyet ugyanúgy a hazai állapotok és statisztikák is követnek, felzárkózva a nemzetközi trendhez.

A depresszióhoz társuló egyéb betegségek, rendellenességek között találhatók az alkoholizmus, az öngyilkosság, és egyéb fizikai zavarok, mint például a rák, a sztrók és az akut koronária-megbetegedés. A depresszió hátrányos hatással van ezen betegségek lefolyására, amely magában foglalja a rossz életminőséget, a funkcionális károsodást és a magasabb halálozást is. A fenti fizikai rendellenességben szenvedő betegeknél nagyobb a depresszió kockázata. Ez különösen igaz a genetikai és epigenetikus előrejelzőkkel rendelkező betegekre, a környezeti sebezhetőségekre, például a múltbeli depresszióra, a magasabb rokkantságra és a stresszes életeseményekre. A depresszió megfelelő kezeléséhez ezen betegek körében átfogó és integráló gondoskodás szükséges, amely magában foglalja a gyógyszeres antidepresszáns kezelést, a fizikai rendellenesség kezelését és az együttes gondozást, amely a betegség oktatásából, a kognitív átkeretezésből és a megküzdési stílus módosításából áll.

A depresszió a tartós munkaképesség-csökkenés miatti rangsorol listáján a 2. helyen áll.

A mentális egészségi problémák nagy arányban fordulnak elő a dolgozó népességben. Európában évente négy felnőtt közül egy (!) pszichológiai egészségügyi problémákkal küzd. Nem csak a pszichológiai rendellenességek előfordulási gyakorisága magas, mivel ezen állapotok gyakran hosszú távú betegség miatti hiányzáshoz és fogyatékossághoz vezetnek. A mentális egészségi problémákkal küzdő emberek 30-50% -kal kisebb valószínűséggel alkalmazhatók a munkahelyen, mint más egészségügyi problémákkal vagy fogyatékkal élők. Számos tanulmány kimutatta, hogy különösen a depressziós tünetek hátrányosan befolyásolják a munkahelyi státuszt és az időtartamot, amíg az érintett személyek visszatérnek a munkába.

A 21. század elején néhány betegség komoly elterjedésének és térhódításának lehetünk tanúi és érintettjei: a depresszió, az elhízás, a kettes típusú cukorbetegség és a rák. Ezen betegségek sokszor együtt fordulnak elő. A gazdasági hatás tekintetében ezek a szaporodó egészségügyi terhelések már komoly hatással avatkoznak be az adott ország vagy régió gazdasági termelékenységébe is. Egyedül a depresszió költségei 1 teljes százalékkal vetik vissza az európai uniós összérték (GDP) megteremtésé. Az országok között a versenyhátrány nem jelentkezik látványosan, mivel mindenütt így áll a depresszió előfordulása. Azonban mindezt megfordítva is nézhetjük, hiszen amelyik ország sikeres a depresszió leküzdésében és kezelésében, az gazdaságilag is előnyre tesz szert.

 

Kökény Tibor

További cikkek: https://dcsoport.wordpress.com

sivatagi_szaraz_fa.jpg

Mi okozza a depressziót?

Bár nem tudjuk pontosan, mi okozza a depressziót, számos dolog kapcsolódik a kifejlődéséhez. A depresszió általában a legutóbbi életesemények és más hosszabb távú vagy személyes tényezők kombinációjából származik, nem pedig egy közelmúltbeli történésből.

 

Életesemény

A kutatások azt mutatják, hogy a tartós nehézségek – a tartós munkanélküliség, a visszaélés vagy a nemtörődöm kapcsolat, a hosszú távú elszigeteltség vagy a magány, az elhúzódó munkahelyi stressz nagyobb valószínűséggel okoznak depressziót, mint a közelmúltbeli életfeszültségek. Azonban a közelmúlt eseményei (például munkahely elvesztése) vagy események kombinációja depresszívvé teheti a személyt, ha korábbi rossz tapasztalatok vagy személyes tényezők miatt már veszélyeztetett.

 

Személyes tényezők

Családtörténet. Vannak depresszív családok, és némelyeknél nagyobb a genetikai kockázat is. Azonban, ha szülő vagy közeli hozzátartozó depressziós, az nem azt jelenti, hogy automatikusan az utódok is ugyanolyanok lesznek. Az életkörülmények és más személyes tényezők valószínűleg jelentős befolyással bírnak.

Személyiség. Bizonyos emberek a személyiségük miatt jobban veszélyeztetettek, különösen ha nagyon sokat aggódnak, alacsony az önbecsülésük, maximalisták, érzékenyek a személyes kritikára, vagy túlzottan önkritikusak és negatívak.

Súlyos betegség. A súlyos betegséggel való megbirkózás miatt kialakuló stressz és aggodalom depresszióhoz vezethet, különösen akkor, ha hosszú távú kezeléssel és/vagy krónikus fájdalmakkal jár együtt.

Kábítószer és alkoholfogyasztás. A kábítószer és az alkoholfogyasztás depresszióhoz vezethet vagy a depresszió belőlük fakadhat. Sok depresszióban szenvedő ember kábítószer- és alkoholproblémával küzd.

 

Változások az agyban

Noha sok kutatás történt ezen az komplex területen, még mindig sok mindent nem tudunk. A depresszió nem egyszerűen egy „kémiai egyensúlyhiány” eredménye, például mert túl sok vagy nem elegendő egy adott agyi átvivőanyag mennyisége. A súlyos depressziónak több oka van. Az olyan tényezők, mint a genetikai sebezhetőség, a súlyos stresszhelyzetek, a szerhasználat (bizonyos gyógyszerek, kábítószerek és alkohol), és az egészségügyi állapotok befolyásolhatják az agyunkat, mely a hangulatot irányítja.

 

A legtöbb modern antidepresszáns hatással van az agy kémiai ingerátadóira (szerotonin és noradrenalin), amelyek az idegsejtek közötti üzenetet közvetítik – ezt gondolják a gyógyszerek hatásmechanizmusának a súlyos depresszió esetében.

A pszichológiai kezelés is segíthet a hangulat szabályozásában. A hatékony kezelés ösztönözheti az új idegsejtek növekedését az olyan neuronkörökben, amelyek szabályozzák a hangulatot. Mindezeket a lélektani kezeléseket a depresszió legsúlyosabb epizódjaiból való gyógyuláshoz elengedhetetlennek gondolják.

 

Fontos

A depresszió gyakran olyan tényezők kombinációja, amelyek nehezen azonosíthatóak. A háttérben előfordulhatnak egyéb testi betegségek (cukorbetegség, mérgezés, stb.), vagy fizikai balesetek, melyek az idegrendszerre hatnak. A legfontosabb, hogy felismerjük a tüneteket, és támogatást keresünk.

 

 Kökény Tibor

További cikkek: IDE KATTINTVA

 depresszio_kezelese.jpg

napnyugta_tenger.jpg