A depresszió tünetei, kezelése

Depresszió kezelése: D csoport

Depresszió kezelése: D csoport

A depresszió gazdasági hatásai

2018. február 23. - Kokenyt

Hihetetlenül megugrott a mentális problémákkal küzdők száma, mely az elkövetkező években még tovább fokozódhat. Egészségügyileg nagy problémával nézünk szembe mind nemzeti, mind globális szinten. A hangulati betegségek térhódítása ugyanis komoly gazdasági következményekkel jár, mely nem csak a nemzetgazdaságot, hanem a világgazdaságot is érinti és befolyásolja. Az egyén szintjén a lelki problémák az információs technika térhódításával, annak megfelelő kezelése miatt eltávolodunk a természetes életmódtól és életritmustól. Mindennek fizikailag és lelkileg is nagy árát fizetjük hosszabb távon, mely a családszerkezet instabilitását is magával hozza.

A WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete azt mutatják, hogy világszinten nagymértékben, és szinte járványszerűen emelkednek a pszichiátriai kórképek előfordulási gyakorisága. Mindezek magukkal hoznak életmódbeli, táplálkozási és élvezeti szerek fogyasztását, melyek ugyanígy károsak lehetnek az emberi egészségre és hosszabb távú életminőségre. A depresszív és szorongásos állapotok és kórképek felismerése és megfelelő kezelése helyett sokszor a pótszerek, átmeneti szorongásoldó megoldások kerülhetnek első helyre.

A World Health Organization (WHO) adatai szerint a depresszív zavarok gyakorisága nem egyszerű egészségügyi kérdés lesz, hanem a „felfutó” trend miatt érintik az összgazdasági teljesítményt is. A WHO adatai alapján a 20. század utolsó éveihez képest a 2010-es évek eleje-közepére a depresszió előfordulása világszerte több mint 50%-kal emelkedett. Ebben mind a női, mind a férfi lakosság szerepel.

A köztudatban úgy él a probléma, hogy ez főképp a gazdaságilag fejlett régiókat és országokat érinti. Azonban globális jelenséggel állunk szemben, melyet ugyanúgy a hazai állapotok és statisztikák is követnek, felzárkózva a nemzetközi trendhez.

A depresszióhoz társuló egyéb betegségek, rendellenességek között találhatók az alkoholizmus, az öngyilkosság, és egyéb fizikai zavarok, mint például a rák, a sztrók és az akut koronária-megbetegedés. A depresszió hátrányos hatással van ezen betegségek lefolyására, amely magában foglalja a rossz életminőséget, a funkcionális károsodást és a magasabb halálozást is. A fenti fizikai rendellenességben szenvedő betegeknél nagyobb a depresszió kockázata. Ez különösen igaz a genetikai és epigenetikus előrejelzőkkel rendelkező betegekre, a környezeti sebezhetőségekre, például a múltbeli depresszióra, a magasabb rokkantságra és a stresszes életeseményekre. A depresszió megfelelő kezeléséhez ezen betegek körében átfogó és integráló gondoskodás szükséges, amely magában foglalja a gyógyszeres antidepresszáns kezelést, a fizikai rendellenesség kezelését és az együttes gondozást, amely a betegség oktatásából, a kognitív átkeretezésből és a megküzdési stílus módosításából áll.

A depresszió a tartós munkaképesség-csökkenés miatti rangsorol listáján a 2. helyen áll.

A mentális egészségi problémák nagy arányban fordulnak elő a dolgozó népességben. Európában évente négy felnőtt közül egy (!) pszichológiai egészségügyi problémákkal küzd. Nem csak a pszichológiai rendellenességek előfordulási gyakorisága magas, mivel ezen állapotok gyakran hosszú távú betegség miatti hiányzáshoz és fogyatékossághoz vezetnek. A mentális egészségi problémákkal küzdő emberek 30-50% -kal kisebb valószínűséggel alkalmazhatók a munkahelyen, mint más egészségügyi problémákkal vagy fogyatékkal élők. Számos tanulmány kimutatta, hogy különösen a depressziós tünetek hátrányosan befolyásolják a munkahelyi státuszt és az időtartamot, amíg az érintett személyek visszatérnek a munkába.

A 21. század elején néhány betegség komoly elterjedésének és térhódításának lehetünk tanúi és érintettjei: a depresszió, az elhízás, a kettes típusú cukorbetegség és a rák. Ezen betegségek sokszor együtt fordulnak elő. A gazdasági hatás tekintetében ezek a szaporodó egészségügyi terhelések már komoly hatással avatkoznak be az adott ország vagy régió gazdasági termelékenységébe is. Egyedül a depresszió költségei 1 teljes százalékkal vetik vissza az európai uniós összérték (GDP) megteremtésé. Az országok között a versenyhátrány nem jelentkezik látványosan, mivel mindenütt így áll a depresszió előfordulása. Azonban mindezt megfordítva is nézhetjük, hiszen amelyik ország sikeres a depresszió leküzdésében és kezelésében, az gazdaságilag is előnyre tesz szert.

 

Kökény Tibor

További cikkek: https://dcsoport.wordpress.com

sivatagi_szaraz_fa.jpg

süti beállítások módosítása